Hogyan hódítja meg a gyerekeket egy jó könyv?
Nem könnyű a fiatalokat lekötni, Téti István regényei mégis mindig lebilincselik őket. A legifjabb könyvkritikusok a legőszintébbek is egyben, de ha jó történetről van szó, akkor a leglelkesebb rajongók is.
Téti István ifjúsági könyvei egyszerre szórakoztatóak, hasznosak és a kamaszkor sötét útvesztőjében akár még életmentőek is lehetnek. De mitől jó egy mese vagy ifjúsági regény?
Egy izgalmas regény által örök könyvmoly válhat a gyerekből, a kedvenc története támasza lehet egy nehéz időszakban vagy tartalmasabbá teheti az iskolaszünetet. A jó könyv segíthet fejlődni, tanulhatunk belőle és persze elrepíthet egy olyan képzeletbeli világba, ami magunktól soha nem jutna eszünkbe. Téti István író egyik legfontosabb küldetésének a mesekönyvek megszerettetését tartja, hiszen a rendszeres olvasásnak rengeteg pozitívuma van, ami minden gyereknek csak a javára válhat.
A rendszeres olvasás növeli a képzelőerőt, tágítja a látókört, csökkenti a stresszt, tanít, művel, jó hatással van a memóriára, sőt, egy Yale-kutatás szerint meghosszabbíthatja az életet. Hogy valaki olvasó emberré válik vagy sem, nagy mértékben múlik azon, milyen volt a viszonya a könyvekkel gyerekkorában. Ezért a meseírók egyik küldetése az olvasás megszerettetése. Ennek elérése érdekében kiemelten fontos, hogy a történet lekösse a gyermeket, szórakoztassa, elvarázsolja őt. Ez egy másik okból is lényeges: bármilyen tanulságot csak akkor tesz magáévá valaki, ha bele tudja élni magát a szereplők életébe, ha lebilincseli őt az olvasmány. Márpedig tanulságok nélkül nem sokat ér egy mese- vagy ifjúsági könyv. Nekem íróként az a legfontosabb célom, hogy tradicionális emberi értékeket, valamint a boldog élethez szükséges eszközöket és tudást adjak át az új generációnak. Ez persze nagy felelősséggel is jár, hiszen ugyanolyan könnyen sajátíthatnak el helytelen, akár veszélyes viselkedési mintákat a gyerekek kedvenc könyvük hatására, mint jókat.
– mondta Téti István arra a kérdésre, hogy őt mi motiválja az írásban.
Ki mondja meg, mi a jó és mi a rossz?
Abban bizonyára minden meseíró és szülő is egyetért, hogy vannak olyan egyetemes értékek, amelyek vitathatatlanok, és amelyek a régi és a modern mesék alapjául is szolgálnak. Ezek olyan tájékozódási pontok egy gyermeknek, amelyek később meghatározzák a személyiségüket, vagyis beépül, és a jellemfejlődésük része lesz.
A becsület, a bátorság, az önzetlenség, az udvariasság vagy épp az idősek tisztelete olyan emberi értékek, amelyekkel nehéz vitatkozni. Ennek ellenére sok könyv vagy film próbálja elhitetni az ifjúsággal, hogy meg lehet gazdagodni becsületes munka nélkül is, vagy épp arra nevel, hogy ne törődj senkivel, csak a saját érdekeidet nézd – és vannak még ezeknél is rosszabb »útmutatások« –, de épp ezért fontos, hogy sokan álljunk a másik oldalon is, próbáljuk meg gyermekeinkbe plántálni a klasszikus emberi értékeket.
– fejti ki az író.
„Megoldókulcs“
Egy jól kitalált és megírt mesekönyvben a szereplők megoldási módszereket is adnak a gyerekek kezébe, például hogyan oldajanak meg kínos helyzeteket, miként evickéljenek ki egy konfliktusból vagy hogyan reagáljanak nem várt helyzetekre.
Nem mindegy, hogyan fognak kezelni a gyerekek bizonyos szituációkat az iskolában vagy akár már óvodában. A legkockázatosabb az, amikor nem tudnak különbséget tenni a bátorság és az értelmetlen vakmerőség között. Gyakori példa, hogy az egyik gyerek bele akarja hergelni a másikat valamilyen veszélyes csínytevésbe. »Nem mered megtenni? Gyáva nyúl vagy!« – sokunknak ismerősek ezek a szituációk, amelyek akár tragédiával is végződhetnek. Nagy figyelmet fordítok a könyveimmel arra, hogy megtanítsam a gyerekeket az ilyen helyzetek kezelésére, az életveszélyes cselekedetek elkerülésére. A megfontoltság és a józan ész nem egyenlő a gyávasággal. Ugyanakkor vannak szituációk, amikor bátornak kell lenni, ami viszont sosem vakmerőséget jelent. Számos történeten keresztül próbáltam ezt ábrázolni, hiszen ez is – mint minden más tanítás – csak akkor ér célt, ha a gyerekek azonosulni tudnak a szereplőkkel.
– osztja meg erről véleményét Téti István.
Külön nyelv minden korosztályhoz
A jó mese- vagy ifjúságik könyv nyelvezete éppen ahhoz a korosztályhoz passzol, amelyikhez a könyvek szólnak, nem mindegy a regény szóhasználata, az idegen szavak mennyisége vagy éppen a szlengesítés. Úgyanilyen jól kell megválasztani a témát és persze a mondanivalót. Téti István ír könyveket óvodásoknak, kisiskolásoknak és kamaszoknak is, és mindig figyel arra, hogy a művei közvetítsék a klasszikus értékeket, de tartsák a korral a lépést.
Arra törekszem, hogy a legfontosabb aktuális problémákkal, témákkal foglalkozzak. Ilyen például az értékteremtés, a tisztességes munka, a fiú-lány kapcsolatok, az önbizalomhiány, a konfliktuskezelés, a digitális világ káros hatásai vagy az alapvető erkölcsök. Hosszú történelmünk sok mindenre megtanított minket, szerintem kár volna kidobni azt, ami működik, ami előreviszi a társadalmat és az egyént. Ez persze nem párosulhat maradisággal, a kort követni kell. Például nem vitathatjuk el a digitális kultúra számos előnyét sem, ugyanakkor törekednünk kell rá, hogy fenntartsuk az egyensúlyt. A szabadban töltött játékokat, a családi együttléteket vagy épp az olvasást nem szabad háttérbe szorítania a telefonnak és a videójátékoknak. Ennek az egyensúlynak a fenntartásáról is írtam könyvet kisiskolás gyerekeknek, és megnyugtató, mennyi szülő volt hálás érte. A trendek jönnek-mennek, de a fundamentális emberi értékek soha nem halnak ki. Én bízom ebben, és ezért dolgozom.
– állítja az író.
Tavasszal jelent meg Téti István új ifjúsági regénye, a Darwin Wells-sorozat zárókötete, most pedig párhuzamosan dolgozik egy gyerekkönyvön (10-14 éves korosztály számára), valamint egy novellás köteten.