Ökológusok kutatták át idén az Alföld kietlen területeit, ismeretlen állatfajokra bukkantak
A pókokat, és az ízelt lábúakat bár sokan nem szeretik, ettől függetlenül nagyon hasznosak az élővilág körforgásában, ezért a legjobb, ha legalább minimálisan megpróbálunk megbarátkozni ezekkel az élőlényekkel.
Az idei évben az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai az Alföldön két, erősen fragmentált élőhelyet is átvizsgáltak: A kunhalmokat, illetve az erdősztyepp-foltokat. A Lendület Táj- és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport első körben a kiskunsági erdősztyeppet vizsgálta át. Ez a terület leginkább száraz gyepből, illetve kisebb erdőfoltokból áll. Megtalálhatóak itt nyárfák, borókabokrok, illetve cserjeszintet galagonya is.
A kutatók ezúttal az adott terület gyepi összetevőire voltak kíváncsiak, és annak ellenére, hogy bár ez a terület alkalmatlan földművelésre, mégis az itt elhelyezkedő erdőfoltokon gazdag, szinte teljes mértékben érintetlen élővilág található. Gallé Róbert, a kutatócsoport egyik tagja, illetve a tanulmány első szerzője erről számolt be:
„Eurázsiában több százezer kurgán létezik, és mivel e dombok oldala meglehetősen meredek, magasságuk pedig általában néhány méter, rendszerint alkalmatlanok voltak mezőgazdasági művelésre. Emiatt sokszor a mai napig őrizik az ősi gyepek flóráját és faunáját.
Ma már mindkét vizsgált élőhely, az erdőssztyepp és a kurgánokat borító sztyeppvegetáció is csak viszonylag kis területen létezik hazánkban, és ezek adják az eredeti állat- és növényvilág egyik utolsó menedékét.
100 éve nem látott egyedeket találtak az Alföldön
A kutatás másik fontos, és rendkívül érdekes kérdése azonban az volt, hogy mégis milyen élőlények tudnak szaporodni ezeken a területeken. Sok esetben ugyanis a túlélés, az életben maradás igen nehéz az állatok számára is ilyen körülmények között, ugyanis itt rendkívül forró és száraz a nyár, ez pedig a klímaváltozás miatt egyre rosszabb lesz.
A tél sem kedvez azonban az állatoknak, hiszen az rendkívül hideg, így az évi, illetve a napi hőingás is nagy lehet. A kutatás során az ökológusok 30-30 területet választottak ki, és itt felmérték azt, hogy milyen növények, és ízeltlábúak (poloskák, pókok, méhek, és darazsak) találhatóak meg.
Az eredmények azonban még a kutatókat is meglepték, hiszen több területen is találtak olyan egyedeket, melyeket 20 évvel korábban fedeztek fel, és azóta sem mutatták ki őket sehol. Emellett az egyik területen találtak egy olyan pókfajt is, melyről ezelőtt még senki nem számolt be.
Ezek a ritka, sőt ismeretlen fajok is azt jelzik, hogy sok mindent nem tudunk még ezekről az élőhelyekről, és szinte mindig találunk valamilyen meglepő eredményt. Sok itt élő faj csak az ázsiai sztyepprégióból ismert, hiszen Magyarországon található a sztyeppek nyugati határa.
– tette hozzá Gallé Róbert.
A kutatók szerint ezeknek a fajoknak a megőrzésük érdekében az emberi beavatkozást a lehető legkisebb mértékűre le kéne csökkenteni. Az ökológusok azt tapasztalták, hogy mindkét vizsgált élőhelytípusban nagy a fajgazdaság, a kisebb erődsztyeppefoltokban több mint 150 pókfaj is él.
